Buza Péter: Az első nap Budapesten. Amikor a háromból egy lett

1873. november 17. - jelentős nap a főváros történetében, a székesfőváros közgyűlése ezt az időpontot jelölte ki a három testvérváros: Buda, Óbuda és Pest egyesülése dátumává, ettől a naptól kezdve létezik Budapest, és ezt az egyetlen napot rekonstruálja Buza Péter esszével ötvözött fényképalbuma. Az ismert várostörténész tehát nem kevesebbre vállalkozott, mint a múló idő áramából kiragadni és kimerevíteni egyetlen napot, ezt a kora téli napot, melyen az átlaghőmérséklet éppen nulla fok volt, és elmondani: mi is történt ekkor a frissen egyesült három városban. Ehhez két forrástípust használ föl: egyrészt korabeli följegyzéseket, naplórészleteket (pl. Csorba Gézáné Táncsics Eszter mosolyogtatóan naiv naplóját vagy plébániai historia domusokat, annaleseket), másrészt a várostörténet szakismereteit. Személyesség és történeti objektivitás esszévé oldott együttesével tart tehát szemlét: milyen volt ezen az első napon a pesti Duna-part, a gazdasági élet állapota, az utcák képe, milyenek voltak a tipikus lakások, üzletek, miféle építkezések folytak, hogyan éltek a polgárok, mint festettek a peremkerületek (Margitsziget, Svábhegy stb.). Az egykori fotók nagyméretű reprodukcióit szemlélő olvasó csak elbámul, hogy a Déli pályaudvart még kietlen mező övezte, a Margitszigeten lóvasút közlekedett, a belváros szűk terecskéin kenyérsütő asszonyok kínálták a gúlába rakott vekniket, a Széna téri konflisállomáson unatkoztak a kocsisok, a belvárosi templom előtt az önkéntes tűzoltók tartottak szemlét, és számos olyan épület pompázott, melyet már kizárólag a megsárgult fotográfiák őriznek (a Lloyd-palotától a Geist-házon át az Edelsheim-Gyulay-villáig