Kende Péter: A köztársaság törékeny rendje. Államiság a kommunizmus után

A konszolidált szocializmus, legalábbis annak hazánkban ismert változata nemcsak a kormányzott népesség megfélemlítésére épült, hanem az államot működtető politikai, gazdasági és kulturális vezetőréteg világnézeti azonosulására is. A kommunista egypártrendszerről a pluralista demokráciára való áttéréssel a társadalom élén álló, annak ügyeit igazgató „elit” jelentős részben kicserélődött, mégpedig nemcsak személyi állományát tekintve, hanem a dolgokhoz való hozzáállásában is: államtudata maglazult, automatikus azonosulása megszűnt. Ebből fakad a kommunizmus utáni államiság legtöbb szervi gyengesége.
Van ugyan demokrácia, mármint ahol van, de nincsen határozott összetartozás tudat, más szóval – respublika. Ez az intézményrendszer szokatlanságán, elégtelen bejáratottságán kívül azzal is magyarázható, hogy a modern demokrácia nem igényli az egyetértést a közjó dolgaiban, beéri azzal, hogy szereplői egyetértenek a döntésekhez vezető procedúrát illetően. A különféle politikai diskurzusok, amelyek ezt pótolni volnának hivatottak – a kereszténynemzetiek csakúgy, mint a liberálisok vagy a szocialisták – inkább megosztanak, mint egybefognak.

Kende Péter dedikációjával.