Cs. Gyímesi Éva: Colloquium Transsylvanicum. Értelmiségi önreflexiók

A szerző 1993-as esszé- és publicisztikakötete, a Honvágy a hazában, amely a Gyöngy és homokot is újraközölte, még elsősorban a rendszerváltás tényével foglalkozott, illetve általánosabb teendőket, cselekvési programokat vázolt. Az új kötet már többéves távlattal, jóval több információ birtokában keresi a választ a korábban is felmerült kérdésekre, és néhány újabbra, amelyek a változó helyzettudattal kapcsolhatók össze.
Arról van tehát szó, hogy a kritikus, éles szemű elemzések mellett pozitív kategóriákban is fogalmazó, illetve megfogalmazható alternatívákat állít ez a könyv. Mondható talán, hogy a romániai magyarság értékrend-elégtelenségben szenved. Ez több dolgot jelent. Egyrészt a megfogalmazott „forgalomba hozott” értékrendek hiányát. A viszonylag következetesen végiggondolt értékrendek, amelyek már meg vannak fogalmazódva, amelyekhez létezik nyelv, azok többnyire valamiféle ódon hangulatot árasztanak. Nem feleltethetőek meg semminek, ami „odakint” van, és ami rosszabb, olyasminek sem, ami „valahol máshol” még elképzelhető. Másfelől viszont az elégtelenség a túlzott bőséggel határos – a még nem kialakult nyelvű értékrendek csak latens módon, keveredve léteznek egymásban, egymás mellett. Ahhoz, hogy választani lehessen, kellene léteznie valamiféle összevethetőségi szempontnak, valamiféle akaratnak arra, hogy megfogalmazódjanak. Hogy megfogalmazódjék: mit jelent például – világnézetileg – egy „fogyasztói társadalom” tagjának lenni.
Cs. Gyímesi Éva „forgalomba hozza” a saját értékpreferenciáit, colloquium formájában, dialógusban más értékrendekkel.

Méray Tibornak dedikálva.