Sziklai László: Proletárforradalom után. A kominternált Lukács György 1930-1945

A fasizmus elől Moszkvába menekülő Lukács Moszkvában maradt. S valóban: kominternált lett. Ez a szellemes, ironikus megnevezés nem egyszerű helyzetmegjelölés a sztálini önkény áldozatául esett, rendkívüli műveltségű különc, az „igazi Marx-ismerő” Rjazanov részéről (Lukács „híres marxistának” nevezte), hanem a moszkvai életszakasz lényegét mondja ki. Lukács György kominternált. Köti a párt szervezeti rendje (a pártfegyelem a hűség magasabb-elvontabb foka – vallotta), köti a felügyelet, ám ugyanakkor elsősorban önmaga felügyelete alatt áll, őrizetben tartja kommunista ideológusi feladata. Számára a történelem megélése – megélt gondolkodás. Túl van ekkor már a marxista gondolkodás tanulóévein. Tanulástól nem mentes újrakezdés következik. A forradalom után gyakorlati politikai aktivitása jelentősen csökken, csaknem megszűnik. Pártpolitikusból pártideológus lesz. Még nem „csak ideológus”– mint majd 1945 után.