Horst Grabowski, Arno Schmid: A feszített beton térhódítása

A vasbeton és annak legfiatalabb válfaja, a feszített beton korunk legfontosabb és legelterjedtebben használt szerkezeti építőanyaga. Hazánkban ennek az építőanyagnak különösen nagy a jelentősége, mert acélban és fában – e másik két fontos szerkezeti építőanyagban – országunk szegény. A vasbeton viszonylag korai, nagy elterjedését nálunk éppen az említett két építőanyag hiánya szükségszerűen hozta magával már akkor, amikor a vasbeton sokoldalúságát még nem ismerték fel teljesen.
Az első világháború, sőt a második világháború után is sok olyan építmény és szerkezet készült nálunk vasbetonból, melyekhez az acélban gazdag országokban akkor még az acél bizonyult gazdaságosabbnak. Az utolsó évtizedben azonban a vasbeton ezekben az országokban is tért hódított, sőt elvitatta az első helyet az acéltól.
Magyarországon a vasbetonépítés kezdetét a Nádor csatorna felett épített vasbeton hidak – a vasbeton feltalálója után elnevezett ún. Monier rendszerű hidak – és az érsekújvári Nyitra-híd képezték a XIX. század utolsó negyedében. A vasbetonépítés igazi, tudatos fejlődése azonban csak a XX. század elején indult meg külföldön és hazánkban egyaránt. A vasbetonépítés magyarországi úttörője Zielinszky Szilárd volt. Utána dr. Mihailich Győzőnek vannak maradandó érdemei abban, hogy a vasbetonépítési gyakorlat és a vasbetontudomány Magyarországon már a kezdeti korszakban nemzetközileg is elismert eredményeket ért el.