Jorge Luis Borges: A halhatatlanság

1978. júniusában a nagy argentin filozófus, költő és esszéista Borges a Belgrano Egyetem meghívására öt részből álló előadássorozatot tartott. Választott témái: a könyvről, a halhatatlanságról, Swedenborgról, a krimiről és az időről csak első pillantásra látszanak össze nem tartozónak, valójában összeköti őket a borgesi gondolkodásban az intellektuális rejtély kiderítésének szenvedélye. A költő-filozófus látszólag a múlt század kérdéseire kereste a választ, ám paradox módon mégis éppen ettől vált különösen időszerűvé századunk vége felé. Borgest e kérdések egész életében foglalkoztatták, s ezeknek mintegy szintézise ez az öt előadás. Összekötő kapcsuk az intellektuális utazás, amely az irodalmi műfajok közül leginkább a krimi sajátossága. E. A. Poe és az őt követő 19. századi detektív-regényírók mind az értelem és a logikus gondolkodás révén akarták felfedni a valóság és látszat világának ellentétét, meglelni a fantasztikumban a realitást. Ez vezérelte Emanuel Swedenborgot is, az első racionalista vallásalapítót is, aki a szabadakarat érvényesítését átvitte még a túlvilági életre is. Az ember nem csak hogy szabad elhatározás révén dönt arról, hogy a pokolba vagy a mennybe kerül, de a mennyországba kerülve filozófiai elmélkedések részese lesz: intellektuális és művészi képességek teszik tehát alkalmassá az angyalok társaságára. Mindez rögtön összekapcsolódik a halhatatlansággal, amely a filozófiai és vallási gondolkodóknál a legkülönfélébb módon jelenik meg a reinkarnációtól az egyéni és kollektív halhatatlanságig. S hogy az emberi halhatatlanság bármely formája feltételezi az idő és a tudás végtelenségét, úgy jelenik meg az a kérdés Borgesnél is. Az idő Bergson és a relativitáselmélet megjelenése óta a század kulcsfogalma. Borges számára az idő és a végtelen kapcsolata a fő kérdés, ezzel foglalkozik előadásában. S végül A könyv, amely egyszerre jelenti Borgesnek az elmúlt évszázadok minden tudásának kincsestárát és a szellemi szabadság egy sajátos béklyóját. A könyv lehetőség a világ értelmezésére, megismerésére, de halála is egyben az élőszónak az intellektus igazi csillogásának. Viszonyuk kettősségét mi sem fejezheti ki jobban, mint Poe verse A holló és a róla készült tanulmánya A műalkotás filozófiája címmel. Az öt előadásban előttünk áll a borgesi világ szintézise, az ember és a világegyetem filozofikus felfogása. - Borges esszéi intellektuális felfedező útra csábítanak minden, a filozófia iránt érdeklődő, elmélyülésre hajlamos olvasót.