Olvasod Balogh Bertalannak ezt a könyvét, vagy az előzőt, a Kaktuszvirágokat, és úgy érzed, ott ül veled a szobában egy érdekes és okos ember, és csevegtek.
Pillekönnyű nyelvezete és közvetlen hangvétele valóban a csevegés baráti légkörét varázsolja az olvasó köré akkor is, ha véresen komoly dolgokról, vagy éppen alapvető filozófiai tételek bemutatásáról esik szó a sokféle tréfálkozás közepette. Kevesen írnak ilyen lenyűgöző egyszerűséggel.