Kőpénzek. Mondák, költemények és énekek

A földtörténeti újkor közepén a Föld jelentős részét beborító Tetbys-óceán meleg vizében mintegy 50 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat az őslénytan által nummuliteszeknek nevezett óriás egysejtűek. A jellegzetes lencse, érme, korona, gömbölyded alakú fosszíliákat éppen alakjuk miatt a múltban sokáig kővé vált lencséknek, pénzeknek tartották Különféle esetenként történelmi személyekhez vagy természetfeletti lényekhez kötött nevekkel illették, eredetüket pedig gyakran mondákkal magyarázták. így volt ez Magyarországon is. Hála József e kötetbe a nép nyelvén leginkább Szent László pénzeinek nevezett ősmaradványokkal kapcsolatos régi és újabb vélekedésekből, történetekből válogatott jónéhányat, időrendbe csoportosítva ezeket Temesvári Pelbárttól (1499) napjainkig. A válogatáshoz Kecskeméti Tibornak a nummuliteszekkel kapcsolatos természettudományi ismereteket összefoglaló, Voigt Vilmosnak a szövegeket folklorisztikai szempontból tárgyaló tanulmánya társul.