Göcze Géza, Perepatits Antal: Vörös Győr. Emlékezések és dokumentumok

"A szerzők véleménye szerint a magyar munkásmozgalom történetében Győr még nem kapta meg az őt megillető helyet. Ennek bizonyára az az oka, hogy a város munkásmozgalma mindezideig nem eléggé ismert. Az igény, hogy ezt az ismeretlen területet a magyar munkásmozgalom számára és dicsőségének öregbítésére feltárják — élt eddig is. Az anyaggyűjtésre több ízben történtek kísérletek, amelyek azonban, valamilyen oknál fogva, mindig abbamaradtak.
A szerzők ezt a hiányt akarják pótolni, de kénytelenek elismerni, hogy maguk is késve láttak a munkához, és csak akkor, amikor egyre sűrűbben kellett temetésekre járniok. Az első, az úttörő nemzedék kihalófélben van, közülük csak néhánnyal sikerült beszélgetni; a második, a cselekvő és szenvedő tanácsköztársaságiak létszáma is fogyóban, az ő életük is a végéhez közeledik. Bizonyítja ezt, hogy kutatásaink ideje alatt értékes, régi barátaink hagytak itt bennünket. Mi, akik arra vállalkoztunk, hogy a tanácsköztársaságiak üdvözletét tolmácsoljuk az utókornak, szintén ebbe a kategóriába tartozunk.
Lassan — lassan mindazok kilépnek sorainkból, akikkel a régi szép, dicső és harcos napokról beszélni beszélgetni tudtunk. Az okmányokban fellelhető anyag pedig annyira hézagos és hiányos, hogy abból a régi harcosok felvilágosítása és élményeik visszaidézése nélkül, nehéz volna összefüggő, kerek történetet kialakítani. Nehéz volna csak dokumentumokból a régi dicső napokat élményszerűen úgy összeállítani, amint azok egymásután következnek."