Dobos István, Odorics Ferenc: Beszédhelyzetben. Irodalomelméletek között

„Milyen egy poszt (strukturalista)? Előszöris nem tud. Amije van, az nem tudomány. De ismer olyanokat, akiknek van tudomány. A tudomány azoknak hatalom. A poszt (strukturalista) nem akar hatalom és nem akar tudomány. A poszt(strukturalistá)nak szöveg van és csak szöveg van, csak szövege van. Csak-szöveg, pusztaszöveg, amiben nincs semmi. És ez mind az övé. Így aztán azt tesz bele, amit tehet – amennyire tehetős. Szövegel, de nem Ő beszél, hanem az ŐSök, a hagyomány, a nyelv. A nyelv beszéli őt, a sok régi szöveg bírja őt szóra. Szól, szövegel, jelöl, jelöli a jelölőket, a szövegeket, a szót. De nincsenek jelöltjei. Azokat nem érheti el. Nem, a valóságot nem, azt nem. Az nincs neki. Csak szövege. A poszt (strukturalista) nem szubsztanciális, a nyelv áll középen – E kötet tanulmányai nincsenek poszton, de túl vannak a strukturalizmuson, különféle elméletek között téblábolnak – hasonlóképp, mint beszédük tárgyai: beszédben, beszédhelyzetben vannak. S a helyzet most kérdező:
...elPOSZTulunk vagy..."