"Nem hiszem, hogy sok író van a világirodalomban, akinek felnőtt életműve gyermekkori írásaival kezdődik. Ez is karintiáda, e rendkívüli egyéniség életére jellemző adalék. Mintha az érett és kiteljesedett művész utólag és visszamenőleg találta volna ki gyermekkori naplóit, regényeit, verseit – és mintha az éretlen gyermek tizenéves korában előre meghatározta volna későbbi írásainak jellemzőit, témáit, szemléletét, hangulatát."
Szalay Károly utószavából