Az irodalmak kapcsolatai, kölcsönhatásai mély, történelmi szükségletekről, igényekről árulkodnak; egy-egy kultúra, egy-egy irodalom kiválasztja magának a világkultúrából, a világirodalomból mindazokat az eszméket, alkotásokat, kezdeményezéseket, amelyek valaminő belső igény miatt hasznosak lehetnek számára, vagy amelyek a maga fejlődésének egy-egy szakaszán hiányt pótolnak, tettekre serkentenek, vállalkozásokra ihletnek. A magyar irodalom különböző korszakaiban a nagy nyugati irodalmaknak, s elsősorban a franciának ihlető hatásával találkozunk. De irodalmunk fejlődésének két fontos szakaszán – mondhatnók: fordulóján – az orosz, illetve a szovjet irodalom sugallata érvényesül, s ez a sugallat a magyar realista regény, illetve a szocialista magyar irodalom kibontakozását segíti elő.
Mindkét korszakban az orosz irodalom hatása olyan hazai törekvéseket igazol és táplál, amelyek szervesen származtak irodalmunk helyzetéből. A szovjet irodalom hatása a hazánkban épülő szocializmus viszonyai közt válik természetessé, történelmileg indokolttá – de ennek a hatásnak érvényesülését elősegíti az a kapcsolat is, mely a múlt században alakult ki a magyar és az orosz irodalom között. Irodalmaink folyamatos kapcsolatainak több, mint évszázados a hagyománya.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből I-III.
Szerkesztő:
Bor Kálmán Czine Mihály Kemény G. Gábor Nyírő Lajos Rejtő István
Kiadás:
Budapest, 1961
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar irodalom Orosz irodalom
Terjedelem:
593 p., 487 p., 487 p.
Kötésmód:
egészvászon