1849. aug. 13-án a magyar szabadságharc elbukott. 1850-ig Haynau tartotta rettegésben az országot. Rémuralmát a Schwarzenberg-féle abszolutizmus követte, amelynek magyarországi megvalósitója Alexander Bach volt. 1850 és 1861 között a legkisebb önkormányzati testületeket is felfüggesztették, felszámolták a magyar országgyűlést, a megyei autonómiát, a falusi közigazgatás önállóságát. Magyarországot külföldi hivatalnokok lepték el, a hivatalos nyelv a német lett. Létrehozták a magyarországi főkormányzóságot, amelyet öt kerületre osztottak (Pozsony, Sopron, Nagyvárad, Kassa, Buda). Leválasztották hazánkról Horvátországot, Erdélyt külön egységként kezelték.
1850-ben megszünt Ausztria és Magyarország között a vámhatár. Mindezek megvalósitását lehetővé tette, hogy az 1850-es évek elején Ausztria belső és külső helyzete kedvező volt. 1859-ben azonban kitört az osztrák- francia háború és Solferinónál az osztrákok súlyos vereséget szenvedtek.
Magyarországon tüntetések zajlottak le, forrongott az ország.
A zavaros belpolitikai helyzeten Ferenc József az októberi dipIoma kiadásával próbált segíteni, amely a centralizációt föderációval cserélte fel. A diploma értelmében a birodalom tartományai belső önállóságot nyertek. Magyarországon megszüntették a kerületi rendszert, visszaállitották a helytartótanácsot, a kancelláriát , a megyerendszert, a magyar nyelvű közigazgatást. lgéretet tettek a magyar országgyűlés összehívására is. A diploma azonban nem vetett véget a nemzeti mozgalmaknak, mint ahogy azt Bécsben remélték. Ezért nemsokkal utána, 1861. febr. 26-án Ferenc József pátenst adott ki, amely tulajdonképpen azt tartalmazta , hogyan kell a Reichsratba képviselőt választani. A pátens azonban ezzel a rendelkezéssel besorolta Magyarországot a többi osztrák tartomány közé. Egy liberális korszak kezdetét jelentette ugyan Ausztriában, de nem mozdította elő a Magyarországgal való megegyezés ügyét.
Ilyen előzmények után 1861-ben április 2-ra hívták össze az országgyűlést. Az 1848. V. t. c. alapján Zemplén megyében is megtették az előkészületeket a követválasztásra...
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Jog kategória termékei
Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások /1861 - 1910/
Kiadás:
Miskolc, 1989
Kiadó:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár
Kategóriák:
Terjedelem:
165 p.
Kötésmód:
papír