Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, ujságlapok, röpiratok az Országos Széchenyi Könyvtárban. 1480-1718

1702 figyelemreméltó évszám az európai hírlapirodalom történetében. Ekkor jelenik meg Londonban az első napilap, mintegy jelezve, hogy az elmúlt századok hírmondói, a kéziratos és nyomtatott újságlapok, féléves vásári újságok, a postajáratok menetrendjéhez igazodó hetilapok többé nem elégítik ki a tömeg olvasókedvét; a világ minden részéből egyre sűrűbben érkező híradásokat türelmetlenül naponta várják. Buckley nyomdász, a „Daily courant" kiadója lapjának híranyagát főként külföldi újságlapokból állította össze, az eseményekhez megjegyzéseket nem fűzött, az olvasóra bízva, hogy a történtekről véleményt alkosson. Vállalkozása sikerrel járt s a napilap mindmáig a sajtó hírszolgálatának legáltalánosabb formája. Az első kísérlet nyomában meginduló európai napisajtó tartalma azután egyre bővül, szerkesztését nyomdászok helyett hivatásos újságírók veszik át, a külföldi hírek mellett szóhoz jutnak a cenzura mértékéhez igazodó hazai tudósítások is, a hírek előadása pedig mindinkább állásfoglalás.
Az 1470-es években kiadott első olasz és német újságlapoktól, az első londoni napilap megjelenéséig hosszú volt az út és a fejlődés e lassú menetében ott látjuk a fejlett nyomdásziparral, élénk kereskedelemmel és utasforgalommal rendelkező városok legtöbbjét. A kezdeményező Velence, a tengeri kereskedelem és könyvkiadás XV. századi középpontja, valamint a vele élénk összeköttetésben álló német kereskedőváros, Augsburg volt. A századfordulóra azonban az egyes rendkívüli eseményeket hírülhozó újságlapok kiadása már általános és az új világrészek felfedezése, a török háborúk réme, valamint a pápaság elleni harc állandó témát szolgáltat.