Magyar Könyvészet 1936. A magyarországi nyomdák és egyéb sokszorosítóvállalatok 1936. évi kötelespéldányszolgáltatása és nyomtatványaik (könyvek, hirlapok, folyóiratok) címjegyzéke

Azt fogják kérdezni, miért élesztjük fel az 1917-ben megszünt magyar évi könyvészetet, holott 1930-ban egy a feltámásztására irányuló kisérlet már megmutatta, hogy ennek a vállalkozásnak a költségei nem térülnek meg? És ha mégis megújítjuk, lehet-e arra remény, hogy az elmaradt 1918-1929. és 1931-1935. évi évfolyamokat valaha is pótoljuk? Ha pedig már újra indítjuk, miért kezdjük éppen az 1936. esztendővel? S miért jelenik meg az 1936. évfolyam csak 1939-ben, három évi késedelemmel?
A felelet: évi könyvészetünk nélkülözhetetlen része a magyar nemzeti bibliografia rendszerének. Nemzeti bibliografiánk folytonossága éppen az évi könyvészet megszűnése miatt szakadt meg. Szabó Károly és kiegészítői „Régi Magyar Könyvtár”, majd Petrik Géza és követői a „Bibliographia Hungariae” egymást folytató ciklusbibliográfiáiban a hazai könyvtermelést 1473-tól 1910-ig korszakokra tagolt rendszerben tartották nyilván s a ciklusokra való szaggatottság hátrányait kiegyenlítette Szinnyei József nagy biobibliografiáia, a „Magyar Irók élete és munkái”, mely valamennyi korszakot a szerzők betűrendjében foglalja össze. Az 1875-ig terjedő nemzeti bibliografia még elég sok pótlásra szorul, mert összeállítói nem támaszkodhattak évi könyvészetre, viszont 1876-tól 1910-ig, bár a könyvtermelés ebben az időben rohamosan növekedett, sokkal kevesebb a pótolni való, mert a címanyagot az évi könyvészetek rendszeresen összegyüjtötték.