Baráth Tibor a könyv előszavában elmondja, hogy a tudósok erőfeszítései, melyek az emberiség első magas kultúrájának eredetét irányoznak kifürkészni más megvilágításba helyezik az ókori világ történetét, viszont egy pontos, éppen leglényegesebb téren nem tudnak átütő eredményt produkálni: az ókori népek nyelvi hovatartozásának, népi és faji kilétének megállapítása terén. A magyar őstörténeti kutatások felszínre hozott ismeretanyaga azonban jelentősen felülmúlja azt, amit a finnugor ívású tudósok a maguk tételére az elmúlt száz esztendő alatt összehordtak. Baráth Tibor kiemeli a magyar nyelvemlékek régiségét és azok földrajzi előfordulási helyének meglépő mivoltát, ugyanis a hagyományos finnugor nyelvészeti eredményekre épülő magyar őstörténtet kizárja, hogy az időszámítást megelőző időkből magyar nyelvemlékek létezhessenek, mégpedig a Régi Keleten. Ez a tény, hogy igenis létezik hiteles magyar ősszöveg Krisztus előtti időkből, szétfeszíti a finnugor kereteket és megcáfolja a magyar őshaza Ural-Szibériában való elképzelésének tényét. Mitöbb, nem egyetlen, hanem száznál is több ilyen ősi emlékünk van. Könyvében Baráth Tibor ismerteti ezeket, s az elavult finnugor elméletek helyett helytállóbb magyar őstörténeti elképzelést szorgalmaz.
TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete. 1. köt.
Kiadás:
Montreál, 1968
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
240 p.
Kötésmód:
egészvászon