Kosár
Légrády Sándor (Budapest, 1906. szeptember 13. – Budapest, 1987. június 15.) festő, grafikus, ötvösművész, bélyegtervező. Minden idők egyik legnagyobb magyar bélyegtervezője volt, akinek tervei alapján közel 50 éven át (1932 és 1980 között) jelentek meg magyar bélyegek.
A szocializmus éveiben nem volt olyan magyar állampolgár, aki ne látta volna legalább egy művét. A nevét azonban a bélyeggyűjtők kivételével kevesen ismerték.
Apja suszter volt, de miután 1914-ben elvitték katonának, a fiúnak kellett dolgoznia vizet és kenyeret hordott egy katonai gyakorlótérre. Állítólag már ekkor feltűnt átlagon felüli rajzkészségével, munka után a katonákat rajzolta le,Sikerült felkeltenie Istók János szobrászművész érdeklődését, tanítani kezdte, 11 éves korában inasként kapott munkát a híres Walter Gida-féle üvegfestő műhelyben. Tehetségét látva Teleki Pál, a későbbi miniszterelnök nyúlt a hóna alá, mecénásként támogatva tanulmányait.
Az Iparművészeti Főiskola ötvös szakán tanult, majd a Fővárosi Iparrajz Iskola díszítőfestő osztályán az üvegfestőszak növendéke volt. Egyik első üvegfestményével, a Mágussal díjat nyert Spanyolországban. Templomok, középületek üvegablakait tervezte és készítette.
Légrády már a húszas évek elején a hazai cserkészmozgalom elkötelezettje lett, grafikusként, dekoratőrként, mindenesként is. 16 évesen a tíz cserkésztörvényt örökítette meg szoboralakban, később csapatzászlókat, okleveleket készített, 1926-ban őt bízták meg, hogy készítse el a Nemzeti Cserkész Nagytábor terveit. Sok-sok egyéb mellett ő tervezte az 1938-as Eucharisztikus Világtalálkozó és Szent István Emlékév arculatát.
1929-ben lett az Állami Nyomda grafikusa, ahol postabélyeg és általános értékpapír tervezéssel foglalkozott. 1932-ben jelent meg első ízben bélyege. E Szent Erzsébet-bélyegsoroz mérföldkő volt a nyomda életében is, hiszen ezek a címletek készültek először a mélynyomásos technológia alkalmazásával. Sorra kapta a tervezői megbízásokat, és a második világháború alatt is dolgozott,
„Egész nap dolgozott, egy-két óra alvás után indult az imádott nyomdába, »látni kell az íveket, hátha elrontják«. Ez így ment addig, amíg az utolsó ív le nem gördült a gépről…” – emlékezett vissza fia.
Nevéhez fűződik az az Észak-Erdély visszacsatolását ünneplő, Győzelem feliratú plakát is, mely a 2014-es választások után ismét a reflektorfénybe került mint Orbán Viktor dolgozószobájának dekorációs eleme.
Azt a szocializmus idején is elismerték, hogy az ostrom alatt a jó egyházi kapcsolatokkal rendelkező bélyegtervezőre merték bízni a Mátyás-templom értékes műtárgyait, amelyeket ő a háború végéig a lakásán tárolt, így az oroszok sem találták meg.
Ő tervezte még a Magyar Népköztársaság új címerét, az úgynevezett Kádár-címert is 1957-ben.
Légrády időskorában is világszép bélyegeket tervezett, de nem csak történelmi témákban. Ő örökítette meg 1969-ben a holdra szállást, 1971-ben a vadászati világkiállítást, 1973-ban pedig baleset-elhárítási sorozatot rajzolt. De a nevéhez fűződik a Közlekedés című sorozat is, amelynek címletei a hatvanas-hetvenes évek szinte összes postai küldeményén ott díszelegtek.
74 éves koráig a Budai Várban működő Állami Nyomdában dolgozott, utolsó bélyegét 1980-ban készítette.
