Csengery Antal: Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései

"Csengery Antal összegyűjtött műveit még 1884-ben adta ki fia, Csengery Lóránt 5 kötetben. (Csengery Antal összegyűjtött munkái. Bp. 1884. I – V. k.) kiadás Csengerynek nyomtatásban megjelent tanulmányait, beszédeit és cikkeit tartalmazta, de hiányzott belőle az az anyag, mely hagyatékában, részben kiadásra már előkészítve, kéziratban hátramaradt. E kiadatlan anyag az 1867-iki kiegyezésnek s az új alkotmányos korszaknak történetéhez rendkívül becses adatokat tartalmaz, mert hiszen Csengery tudvalevőleg Deák Ferenc legszűkebb baráti köréhez tartozott s neki a kiegyezési tárgyalásokban bizalmas munkatársa volt, a kiegyezéssel kapcsolatos alkotmányjogi és pénzügyi tárgyalásokban pedig vezető, sőt nem egyszer döntő szerepet vitt. Csengery hagyatékának kiadása hivatva volt a kiegyezés korának sok tekintetben még felderítésre váró történetét új adatokkal gazdagítani s mivel a 67-es korszak történeti anyagának közzétételét a Magyar Történelmi Társulat különben is egyik feladatául tekintette, Társulatunk elnöke gróf Klebelsberg Kunó személyesen szólította fel Csengery Lórántot arra, hogy atyja hagyatékát kiadásra előkészítve bocsássa a Magyar Történelmi Társulat rendelkezésére.
Csengery Lóránt készségesen eleget akart tenni e felszólításnak. 1924-ben történt halála miatt azonban a sajtó alá rendezés félbenmaradt. Végső óhajtásának megfelelően Társulatunk a munka folytatására, illetőleg a kiadás végleges előkészítésére dr. Lukinich Imre egyetemi tanárt, Társulatunk főtitkárát bízta meg. Túlnyomó részben az ő munkája a jegyzetezés, az eredeti szövegekkel való egybevetés s az egyes darabok elé írt bevezetések átdolgozása, részben újból való megírása."
Budapest, 1928 december hó.
Magyar Történelmi Társulat