Sziráky Judit: A fenyőmadár

Veszilia teheneket őrzött fenn a szelistyei havasokban, és szebb volt, kedvesebb minden mesebeli királykisasszonynál. Amikor lejött a völgybe, az ég világoskék volt, és világoskék virágok bontogatták éppen szirmukat, csípős, könnyű szél szaladt a fák közt, s úgy csattogott, suhogott, akár az ostor, megkergette a bárányfelhőket odafenn s a nagy testű folyót a hegy lábánál. Hogy ki volt Veszilia, aki bocskorban és katrincában jött, bekecsben járt, és nyakában három ezüstpénz harangozott? Leány volt-e vagy tündér? S vajon ki volt a fenyőmadár, aki önként ment a fazékba főni, hogy a beteg szegény asszonyt megmentse gyenge húsával, puha szárnyával, és hogy sokadmagával segítse a parasztokat az urak ellen? S az a szép páros csillag vajon hogy került az égre? Aki Sziráky Judith tüneményes szépséggel megírt, mély társadalmi és erkölcsi tartalmú meséit elolvassa, gazdagabb ember lesz.