Hárun Arrasíd gyűrűje. Marokkói népmesék

A mesék válogatásakor nemcsak arra törekedtünk, hogy tarka, fordulatos mesefüzért adjunk az olvasó kezébe, hanem arra is, hogy Marokkó mesevilágából a legjellemzőbb anyagot mutassuk be. Az európai mesékre legerősebben éppen az arab mesék hatottak. Az emelkedő arab birodalom nemcsak hódító katonáit és fegyvereit vonultatta végig Eszak-Afrikán, Marokkón, Gibraltáron keresz tül a leigázott spanyol tartományokig, nemcsak kereskedőit, áru val megrakott hajóit és karavánjait küldte el a balkáni kikötőkbe és az ázsiai türk vásárvárosokba, hanem kultúráját és meséit is. Ezért találunk sok hasonló vonást egy-egy marokkói és európai vagy éppen magyar népmese, így például a berber A favágó, a német Terülj, terülj, asztalkám és a magyar Terülj, táska között. Nehéz meghatározni, hogy az arabok mesekincsében mi a legsajátosabb, mi különbözteti meg a többi nép meséitől. Régebben vándorló élet formájuk miatt, később pedig a hódítások során és a kereskedelmi kapcsolatok következtében rengeteg hatás érte mesevilágukat. Ko rán jelentkeznek irodalmi hatások is (keretes mesék, mescfüzérek, történelmi mesék). Annyi azonban kétségtelen, hogy viszonylag ke vés tündérmesét és tanító célzatú mesét ismernek, és hogy a stílus ban és szemléletben realistább, anekdotaszerű meséik a legerede tibbek és legjellemzőbbek.

Hátsó szennylapját kivágták.