Kosár
Első könyve ez egy havannai írónőnek, akit néhány évvel ezelőtt vezettünk be az afro-kubai folklór ízlésvilágába. Lydia Cabrera behatolt Havanna néger legendáinak erdejébe, eleinte egyszerű kíváncsiságból, később élvezetből, végül pedig leírta, összegyűjtötte őket. Gyűjteménye ma már igen gazdag.
Párizsban neves irodalmárok számára tartott felolvasást, és e legendák költői tartalma olyan elragadtatást váltott ki, hogy Francis de Miomandre költő, az amerikai irodalmak jeles ismerője, le is fordított belőlük néhányat, egy élelmes kiadó pedig könyv alakban is kinyomtatta őket, s a könyv máris elfogyott.
Előzőleg igényes francia irodalmi folyóiratok, a Cahiers du Sud, a Revue de Paris, a Les Nouvelles Littéraires már fölfigyeltek a Les Contes Nègres de Cubá-ra. Ily módon ezek a mesék előbb láttak napvilágot fordításban, mint eredeti nyelven, és most, hogy végre spanyolul is meg jelennek, már a külföldi kritika kitűnő fogadtatása vezetheti be őket.
Némelyek költőiségük és művésziségük ösztönösségét értékelték nagyra, mások, így E. Noulet, különleges pszichológiát fedeztek fel bennük, ,,az élet mohó élvezetét, minden formájára és nyelvi megnyilatkozására való igen érzékeny reagálást, valamiféle egyszerre félénk és vakmerő, ártatlan és csúfondáros szellemiséget". Más kritikus, mint Jean Cassout, társadalmi oldalról hatolt a néger mesék mélyére, és ezekben az elbeszélésekben a boldogtalanság jeleire és egy leigázott emberfajta szorongásának visszhangjaira figyelt föl.
