Brjuszov az orosz szimbolizmus első nemzedékének tagja, teoretikusa, a század eleji orosz nagyvárosi élet lírikusa, később a kulturális forradalom szenvedélyes szervezője, kora egyik legműveltebb, legmozgékonyabb szellemű embere, költő, prózaíró, műfordító, kritikus, szerkesztő, könyvkiadó.
Válogatásunk közli azt a négy Brjuszov-verset is, amelyet csak 1973-ban - negyvenkilenc évvel a költő halála után - találtak meg kéziratban.