Baleseti orvostan

ELŐSZÓ
Az emberi elme befogadóképessége természetszerűen nem tarthatott lépést az utóbbi 50 esztendő alatt az emberi elme termékeinek rohamos fejlődésével. Nemcsak a régi idők polyhistorai tűntek el visszatérhetetlenül, hanem egyes szakmák tudáshalmaza is annyira megnövekedett, hogy az emberi élet túlságosan rövid, az emberi agyvelő túlságosan hamar elkopik, mintsem az egyén akár egyes szakma terén is a szaktudós magaslatára emelkedhetnék. A tudásfelhalmozódás természetes következménye minden téren az egyes szakmák függélyes feltagozódása, amit ma már a függélyes oszlopoknak víz szintes feldarabolása is követ. Az orvoslás tudományáról, a medicina universalisról ilyen függélyes tagokként szakadtak le a nagy specialismusok, s ezek közül a sebészetnek további függélyes széthasadozása adott életet a közelmúltban a sebészeti különszakmáknak (gynaekologia, urologia). Az idő ezt is túlhaladta, s ma a sebészi specialismusokat vízszintesen is tovább tagozza a mindennapi élet követelménye. Az általános sebészeten belül hovatovább külön szakmává fejlődik a kozmetika, a sport és baleseti sebészet is. Az utóbbit a baleseti és társadalmi biztosítás szociális jelentősége teszi az egyén, a közületek és az állam szempontjából nagy fontosságúvá. A baleseti sérülések következményeinek elbírálása az egyén munkaképessége szempontjából, a baleseti sérülésekben az alkati tényezők szerepének megítélése, az egyes szervezeti betegségeknek baleseti összefüggése külön kutatás tárgya, aminek jelentőségét az anyagi háttér adja meg. Nagy statisztikák gondos összeállítása és tanulsága ma már a mathematikai pontosságot állítja a régi idők mérlegelésének egyéni jószívüsége vagy humánus belátása helyére...