A freudizmus alkonya?

Az évezred végéhez közeledve azt tapasztalhatjuk, hogy a technikai, tudományos felfedezések, a földrengés jellegű társadalmi változások következtében sarkaiból fordult ki a világ. A korszakváltó átalakulások sebessége is hozzájárul ahhoz, hogy némileg szédelegve tekintünk magunk köré, és próbálunk eligazodni az alapvetően megváltozott életviszonylatokban. Fel kell ismernünk, hogy tudásunk, világképünk revízióra szorul. Ebben, az eddig tudottak újragondolásában kívánnak olvasóinak segítséget nyújtani az Európai Füzetek.
Ez a mostani, második füzet egy ugyancsak a múlt századvég idején szárba szökkent, immár száz éves, világhatású eszmerendszer, a freudizmus körül újabban kibontakozó vitákkal kívánja – Popper Péter pszichológus segédletével – megismertetni az érdeklődőket. Mint Popper Péter gondolatgazdag, élvezetes bevezetőjéből és a közölt amerikai és német tanulmányokból, vitaírásokból kitűnik, az Egyesült Államokban és Európa-szerte nagyhatású freudista tanoknak napjainkra olyan ellenzéke támadt, amely immáron nem éri be egyes állítások, következtetések revíziójával, hanem az eszmerendszer alapvető tételeinek az igazságát kérdőjelezi meg.
Noha az itt közölt írások kifejezetten csak pszichológiai tételeket vitatnak, illetve védelmeznek, nyilvánvaló, hogy a vita implikációi sokkal szélesebbek. Meghatározzák életszemléletünket is, a gyerekkorunkhoz, a szülőkhöz, a gyökerekhez fűződő viszonyunkat is. Az itt tárgyalt eszmerendszer kihat az irodalom és művészetszemléletünkre is, hiszen e nézetek meghatározó szerepet játszottak, játszanak a modern regényirodalomban, a költészetben, a képzőművészetekben.
Füzetünk eltökélten arra szorítkozik, hogy az igazságtétel szándéka nélkül felhívja a figyelmet a vita fő kérdéseire, bemutassa az ütköző, a freudista tanokat elutasítók és védelmezők álláspontját.