Alexander Brody: Hét évtized ízei. Pillanatfelvételek

Az utazó fogalma nyelvünkben nem oly rég még a felfedező szinonimája volt. Kőrösi Csoma Sándort éppúgy utazónak mondtuk, mint Stanley-t és Livingstone-t. Fura dolog a nyelv: Kolumbuszt vagy Vasco da Gamát senkinek nem jutna eszébe utazónak nevezni. De vajon minek nevezzük Alexander Brodyt, aki az említetteknél sokkal nagyobb területeket járt be? Mondhatnánk, könnyű volt neki a repülőgép korában. Meg aztán: utazónak lenni napjainkban üzletemberi életforma. Brody azonban nem utazó, hanem felfedező. Mégpedig emberek, emberi kapcsolatok kivételes tehetségű felfedezője.
Tudjuk, szerencse nélkül nincsen felfedezés. Minden nagy világjárót a szerencse vezérelt. Kőrösi Csorna az Ázsiában rekedt magyarokat indult el felfedezni, s Tibetben találta magát. Kolumbusz Indiát kereste, s Amerikát köszönhetjük neki. Brody még el sem indul, már „házhoz megy” hozzájuk Csortos Gyula, Czóbel Béla és Szép Ernő.
Épp csak kimozdul otthonról; s a bácskai nábobnál, Dungyerszky Gyókónál repül szájába a sült galamb. Vonzza a kiválóságokat Grace Kellytől Cole Porterig. Egy müncheni étteremben a múlt század egyik legolvasottabb írója, Somerset Maugham ,szólítja le”, aki ismeri Brody nagybátyja, Hunyady Sándor írásait. Amiként Pekingben Mao Ce-tun, egykori harcostársa is emlékszik Brody princetoni nyelvtanárára, a kínai történészre. Hét évtized ízeit ígéri könyve címében a szerző. Olvasó legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy a karcolatokban felbukkanó figurák vagy étkek ízei az izgalmasabbak.