Sipos János: Azerbajdzsáni népzene

Az azerbajdzsáni és a magyar etnikum történelmi szempontból testvéri népnek számítanak, amelyek ősi közös történelmi gyökerekkel rendelkeznek. Népeink közös elődei együtt éltek az Ural hegység lábánál három ezer évvel ezelőtt. Az időszámításunk előtti 2-1. évezredforduló idején az eurázsiai sztyeppe övezetben jelentős klimatikus és ökológiai hatásra kialakult egy világtörténeti jelentőségű új életmód, a nagyállattartó pásztorkodó lovas nomadizmus. Ez forradalmasította a közlekedést és a harcmodort nemcsak e két népnél, hanem egész Eurázsiában.
Ezt követően a Kaszpi-tenger északi, száraz régiójából a magyarok a Kárpát-medence felé indultak, az azeriek pedig a Kaukázus hegyei, azaz Azerbajdzsán területe irányába vették útjukat. Érdekes módon a történelmi források és mostani települések ősi nevei arra mutatnak, hogy bizonyos leszakadt magyar csoportok kerülhettek egykoron Azerbajdzsán vidékére is. Mindenesetre a magyar nép elnevezésével kapcsolatban feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy Azerbajdzsán területén létezett Ulu Magyar és Kicsik Magyar elnevezésű település. Söt napjainkban is megtalálható a Magyar-Garaoglan nevű falu. Mindez feltehetően azt jelenti, hogy magyar csoportokat asszimilált a helyi azeri lakosság. Ráadásul joggal állíthatjuk, hogy ugyanazok a sztyeppei nomád népek vettek részt mindkét etnikai közösség, vagyis a magyar és az azeri nép etnogenezisében, azaz kialakulásában, nevezetesen a kimmerek, szkíták, hunok, avarok, kazárok, szabírok stb.